Raszta kultúra

A rasztafari mozgalom az 1930-as évekbeli Jamaicában jött létre Marcus Garvey, “Vissza Afrikába” mozgalmának hatására. Követői Hailé Szelassziét (Ras Tafari) ma is Isten földi megtestesülésének és a fekete messiásnak tartják, aki elvezeti Afrika népeit a szabadsághoz.


A Reggae zenének köszönhetően nagy népszerűségre tett szert a raszták körében, akik jellegzetes hajviseletükkel és a szentnek tekintett kendernövény spirituális használatával őt tisztelik és úgy érzik ezzel közelebb kerülhetnek hozzá.

 

 Vallás:

A raszták szerint a keresztények istene nem lehet elfogadható valódi isten, hanem mindössze „Jah” elváltoztatott másolata – a gyűlölet, a vér, a háború, és az elnyomás istene. Az igazi értékek azonban szeretet, egység, béke, egyenjogúság, és igazságosság. Ezek az élet valódi törvényei, és csak ezek betartása garantálják az örök életet. Isten a raszták hite szerint nem szellem, hanem élő lény, ő az élők istene, aktív a világban, a természetben, és az emberben.

 

Babylon:

Babylon a raszták szemében a fehér politikai hatalom elnyomása, ami a feketéket évszázadokon keresztül kísértette. Évszázadokon át a feketéket elnyomták a rabszolgaság bilincsével, ma pedig faji egyenlőtlenség sújtja őket. A raszták megpróbálják emlékeztetni a feketéket örökségükre, és Babylon ellen harcukra.

 

 

Etiópia:

Júda Oroszlánja Etiópia zászlaján

 Etiópia a raszták paradicsoma a Földön. Nyelvükön úgy nevezik “Zion”. Itt nincs túlvilág vagy pokol, ahogy a keresztények hiszik. A raszták úgy gondolják, hogy őseik vétkeztek „Jah” ellen, és ez vitte őket rabszolgasorsba a nyugati világban.

 

Hiszik, hogy Jah küld egy jelet, és segít a feketéknek visszatérni Etiópiába, az anyaföldjükre. Jóllehet Szelasszié előbb halt meg, mint hogy a visszatérés bekövetkezett volna, de a raszták Afrika iránti vágya nem csökkent.

 

Életérzés:

A jelen kor raszta közösségét az azonos életfelfogás, szimbólumok és a jellemző zene (Reggae, Ska, Dub) szeretete tartja össze. Ezt a rasztafarik “oneness”-nek nevezik. Sok rasztafari közösségben él egymással. Isten tisztelete meghatározza életüket. Tulajdon nem létezik, ideális esetben a földterületet, amelyre szükségük van, elfoglalják. Hazugság, lopás, gyűlölet, féltékenység, irigység, árulás elítélendő viselkedésnek minősül.
A rasztafariánus vallás legfőbb eszméje a társadalmi elnyomás és az egyenlőtlenség elleni küzdelem. Nem csak vallási eszmerendszer, hanem globális problémákra is kiutat kereső ideológia.
Napjainkban a raszták vallása, életvitele, zenéje, ruhái, szokásai az egész világon elterjedtek, afrikai, európai, ázsiai, amerikai vidékeken.
Már nem egy tipikus fekete vallás, a bőrszín, ahogy az eredeti tanításokban is szerepelt.
A raszták mindenhol a békét, szeretetet, egységet és toleranciát képviselik.

 

Szimbólumok:

Nyilvánvaló raszta szimbólum a három meghatározó szín: a piros, az arany és a zöld. A színek a Garvey- mozgalomból származnak, ami a raszták Afrikába való visszajutását akarta elősegíteni.
A piros a győzelem színe, de a raszták történelme során elesett mártírok vérét is szimbolizálja. A sárga az anyaföldi élet boldogságát jelenti, míg a zöld Etiópia, az ígéret földjének felvirágozásának szimbóluma. Gyakran használt szín még a fekete, mely Afrikát szimbolizálja, mivel a Jamaikaiak többsége Afrikai származású.
Az igazi raszták vegetariánusok, csak növényi eredetű ételeket esznek, só és más fűszerek nélkül. Italaik is növényi eredetűek, általában a teafélék.
A raszták frizurája eredetüket szimbolizálja, ellenkeznek az egyszerű “fehér” dolgokkal, és az uralkodó osztállyal.
Hajuk Júda oroszlánját jelképezi, de jelenti még a rendszer elleni lázadást, és a valódiságot.

 

Hajviselet:

 A mozgalom jellegzetes hajviselete volt a raszta frizura, amely nem teljesen volt általános a vallás követői között. Kezdetben azoknak az embereknek a hajviselete volt, akik fekete, afrikai létükre követték a Bibliát, és benne az esküt, mely szerint nem szabad borotválkozni és fésülködni.

Rastaman

Ez így található meg a Bibliában (Ószövetség): “Ne nyírjanak kopaszságot a fejükön, szakálluk szélét le ne messék, és a testükbe vágásokat ne vágjanak.” (Mózes III. 21:15 ).
Ők megtartják a fogadalmat, mert azt gondolják, hogy a raszta tincsek az ember gyökereit szimbolizálják, jelentése révén kapcsolódnak Istenhez.
A raszták a hajnövesztést spirituális utazásnak tekintik, amihez a türelem elengedhetetlen.
Ma a rasztát “dreadlock“-nak hívják. Sokan viselik, egyfajta divattá vált. A rasztafarik a természetesen formálódott tincseken kívül számos dreadlock stílust készítenek, különböző technikákkal.

 

 Kannabisz:

A rasztafarianizmushoz a marijuana fogyasztás is társulhat. A raszták számára a marijuána („ganja“), “a bölcsesség füve”, szívása hozzásegít spirituális önmagunk megismeréséhez. A hívők szerint a marijuana jótékony hatásaira a Bibliában is lehet találni utalásokat. Nem csak a hétköznapi életben, hanem egyes szertartások alkalmával is fontos szerepe lehet a marijuanának.
Sokan afrikai eredetűnek tartják a kannabiszt és afrikai kultúrájuk részének tekintik. Szembeállítják a füvet az alkohollal, ami nem az afrikai kultúra része, és úgy gondolják, sokkal rosszabb hatással van rájuk. Az indiai raszta hajú aszkéták több száz éve szívnak kannabiszt, és a több ezer indiai hindu bevándorlása óta terjesztik ezt a kultúrát Jamaicában. Hitük szerint a fű szívása bibliai szentség és segíti a meditációt és a vallásos szemléletet.

 

 Raszta kultúra napjainkban:

Sok minden változott a rasztafarianizmus kezdete óta és a vallás is az idők folyamán sok értelemben átminősült. A 21. századi rasztának már nem kell istenítenie Hailé Szelassziét, nem kell Etiópiába vágyakoznia és nem kell a Garvey-féle Biblia-fordítást olvasnia, az elképzelésük Istenről nem olyan kötött, mint az 1920-as években vagy mint nagy világvallásokban. Ma már Babilon nem feltétlen a fehér politikai elnyomás, hanem a globális gondokat okozó emberi gyarlóság szimbóluma, amely mérgezi a Földet és az emberiséget.

 

Ismert raszták:

Bob Marley (1945–1981) – zenész, énekes

Buju Banton (1973-) – dancehall, ragga és reggae zenész, énekes

Peter Tosh (1944-1987) – a rasztafari mozgalom egyik vezetője, Grammy-díjas reggae zenész

Sizzla (1977-) – jamaicai dancehall és reggae zenész, énekes